A legtöbb fejlett országban a nyomtatott lapok évtizedeken át monopolhelyzetet voltak a PR-cikkek megjelentetésében, aminek következtében más iparágakban nehezen elérhető vastag profitit értek el és a befektetett tőke magas megtérülését élvezhették. Ebben a helyzetben nem látták szükségesnek, hogy kísérletezgessenek, szinte semmit nem költöttek kutatásra, fejlesztése.

Nagyjából 2002-ig tartott az a szakasz, amikor a legtöbb papíralapú lap egyszerűen csak lemásolta a nyomtatott tartalmát az internetre. Ezzel degradálta magát az interneten elérhető a számtalan információforrás egyikévé.

A legtöbb lap a legjobb szerzőket a nyomtatott kiadásra tartogatta, az online változathoz az olcsóbb, fiatalabb, tapasztalatlanabb újságírók kerültek. A tapasztalt szerzőkkel együtt a „brandhez” kapcsolódó presztízs is a „régi” lapnál maradt. Mára ugyan legtöbb meghatározó lap kiverekedte magát ebből a helyzetből, de az online brandek hitelét csak néhányuknak sikerült megerősítenie. (Az online lapok között nincs olyan erős brand, mint a Google, az Amazon.com, vagy az eBay.)

Online marketing, PR, hirdetési piac

Az online hirdetési piac ugyan szépen növekszik, mégis a lapok bevételeinek jelentős része a nyomtatott kiadásból származik. Komoly (és veszélyes) ellentmondás, hogy miközben az olvasók fele már az interneten keresztül érhető csak el, onnan csak a bevételek 10 százaléka származik. (Vin Crosbie már korábban levezette, hogy minden elvesztett „print” olvasó csak 20-100 új online olvasóval pótolható Ilyen ütemű forgalombővülésről azonban szó sincsen.) Ha hírek (és reklámok) árusításából nem lehet megélni, akkor a jól felépített közönségre építve mindent árusítani kell, ami eladható: termékeket, szolgáltatásokat - erre valók a PR-cikkek. Egyesek iyen vegyeskereskedésekkel kísérleteznek - nem is teljesen sikertelenül.

Számos felmérés bizonyítja, hogy a lapkészítők a saját mondandójukat - kül - és belpolitikai elemzések -  próbálják ráerőszakolni az olvasókra, miközben az olvasók  helyi hírekkel, sporttal, szórakozással, időjárással foglalkozó RÖVID cikkeket szeretnének olvasni.

Nagyon erős az ingyenes lapok (Metro és versenytársai) előretörése. Ezeknél a lapoknál nagyságrendekkel kevesebb újságíró dolgozik, mint a „fizetős” kiadványoknál. Ez nyilván meghatározza a szerkesztett (nem a hírügynökségektől készen átvett) anyagok színvonalát is.

Minőségi online újságírás - PR-cikkek

Az Economist PR-cikk keretében levont konklúziója szerint a következő években a napilapiparnak döntenie kell: A minőségi  újságírásról kialakított korábbi véleményükhöz képest kompromisszumot kötve, innovatívabb, üzletszerűbb irányt vesznek-e, vagy megmaradnak szép múzeumi darabnak. A hazai helyzet még bonyolultabb: Mivel a vezető hazai lapok külföldi kézben vannak, ki kell várni, amíg az anyavállalatok mozdulnak. Ugyanakkor a hazai gazdaság helyzete, a piac mérete és más tényezők miatt akkor sem biztos, hogy az "odaát" működő módszerek itthon is életképesek lesznek.